Bánatomban, hogy ilyen pocsékul sikerült a randi, elkezdtem nézni a társkeresős különféle aloldalait.
Nagy a baj. Szexre mindig akadna jelentkező, de olyan is, aki nekem itt csak vetkőzne.
Helyben vagyunk. Megnéztem az adatlapját is, legalább kimondja mi kell neki. Igazán rendes tőle, nem csak meglep, hogy rendezzünk szülinapi zsúrt nekem, aztán az összes barátom előtt ledobja a gatyáját. Mondjuk lehet az mégsem tetszene neki, de egy lánybúcsú! Mit össze nem hülyéskedtünk legutóbb is, hogy kéne egy vetkőzős pasi a menyasszonynak. Kéne? Van! Ingyen! Hogy akkor nem jutott eszembe nézelődni, nem igaz?
Olvasgatok és van itt még a harisnyás is:
Aki halat vinne a tengerbe:
Valaki aki szolgálna:
Az álommeló:
Ez pedig már maga a paradoxon. Ki ne akarna itt szexelni?!! De természetesen új néven, az előbbi újjászületése, új néven. Úgy tűnik a többiek már megvannak, csak a csajok hiányoznak a partihoz.
Aztán a kis szolgáltató, ki szőrtelenítene:
És akinek már tök mindegy ki, csak végre csinálja:
Na azt hiszem mára elég volt. Holnap pedig utazom nyaralni és kipihenem az egészet.