Nyuszo csodálatos élete

Szépen alakul minden. A szerelem még sosem volt ennyire rendben. Válogatok a színek közt és választottunk helyet is. Itt van előttem az árajánlat.

Férjhez megyek.

Szerelmes. Ez van.

Most azt kellene írnom, hogy de jó, kávéztunk, felhívott és még nem is tudom mi lesz. Tudom. Ezt kellene írnom. Mi több! Ennek kellett volna történnie. Pont ennek.

Szóval az úgy volt, hogy megígértem Anaminak. Igen, oda (is) regisztrálok, nem húzom a számat, ki tudja, meg egyébként is és igazán az ő kedvéért, hátha mégis elmozdult azzal a kinezió-izével bennem.

Két napja találkoztam Anamival.

Igen tudom. Csak szépet és jót írjak. És tényleg jó volt.

Írnom kéne pár sort. Csak megnyugtatni a rám anyatigrisként vigyázó barátnőimet,

Tudom én. Tudom én, hogy kezdődik ez. 

Még mindig ugyanaz és egyre erősebb érzés.

Tulajdonképp alig egy évvel ezelőtt, talán majdnem Húsvétkor éreztem, hogy itt az idő. 

Egész nap szinte együtt voltunk Mamával és Barbával. 

Vasárnap reggel arra ébredtünk, hogy nem is olyan messze, az éjszakai vihar tornádója, elvitt egy komplett házat.

Lassan a végéhez közeledik a nyaralás és most semmiképp sem szerettem volna kihagyni a Busch Gardens-t. 

A parkok bejárása - ne kisebbítsük a dolgot, lefutása - igazán fárasztó dolog és kell közben egy-egy laza nap. Mára amúgy is napok óta vihart, ítéletidőt jósoltak, villámlással és mennydörgéssel. 

Nagyon vártuk ezt a napot és nyitástól zárásig beterveztük az egészet. De mint ahogy az lenni szokott, az élet igazán kacifántosan felülírta.

Nem, nem vagyok (igazi) boltkóros.

Itt minden mindennel összefgg, és általában az a legjobb vétel, ha kombó jegyet veszünk. Így volt ez a Discovery Cove-val is, kaptunk mellé jegyet a Sea World parkba.

Ma reggel arra ébredtünk, hogy a legkisebb manó beteg lett, így kimaradt neki a mai óvoda.

Tegnap este a filctyúkon érdekes képeket töltött fel egy helyi, magyar Anyuka.