Az egész napot a szállodában terveztem eltölteni. Sőt. Az egész hétvégét. Debrecenben már többször voltam és pont azért választottam ezt a szállót, mert itt van mivel foglalatoskodni egész nap.
Szóval készültem a Wellness napra. Megreggeliztem, s mint jó Főnökasszony, reggel elolvastam a leveleket. Emlékeztem, hogy éjjel valamit elnyomkodtam a telefonomon, hát az pont úgy nézett ki reggelre, hogy rá sem ismertem. Mintha elcseréltem volna valakivel. Kívülről ugyanaz, de a kijelzője teljesen megváltozott, nem beszélve arról, hogy a levelezésem nyitva és ott virít az én leendő főnököm levele, hogy hívjam fel. Ó. Sürgősen. Rendben. A sürgősség reggeli utánig megvár.
Így aztán lementem reggelizni és próbáltam olyat enni, ami belefér a diétámba. De kit tud ellenállni egy minilángosnak? Kisebb, mint a tenyerem, ezzel minden rendben lesz - gondoltam bátran. Így is lett - szerencsére.
Reggeli után szöszmötöltem és vártam a megfelelő percet. Fel kellett hívnom, hát kilenc körül úgy éreztem essünk túl rajta. Csak úgy sorolta a feladatokat, amit hétfőn meg kell tennem, majd egyszer csak vett egy nagy levegőt és közölte, hogy meglepetése van számomra. Elakadt a lélegzetem. Meglepetés az az, hogy megrendelte a két Jaguárt és írjam már alá a bankban. Na ez meglepett volna. De ehelyett - nagyon szép szavakkal illette becses személyemet - és fizetésemelést adott, a vállalat felsővezetésével teljes egyetértésben. Na jó. Azért ez is meglepi, s nagyon örültem. Majd hétfőn elnevezünk valaminek, kapok egy új címkét, hogy legyen mit ráírni a névjegyemre, de ez részletkérdés lesz. Engem ezek a címkék amúgy sem érdekelnek egy ideje.
Hirtelen lepergett előttem az exvőlegényem összes átka, miszerint beköszönt rám a balszerencse, mivel megtartottam az ékszert, amit tőle kaptam. Hát jó. Ebben a formában köszöntsön. Ugyebár nem bírta elviselni, hogy havi fix munkabérem van és én bizony télen is megkapom (amikor ő biztosan nem dolgozik), és néha még rá is dobnak egy-egy lapáttal. Persze ezzel együtt jár, hogy a szabadságom alatt is olvasok leveleket és bizony a telefont is felveszem. Ez sem tetszett neki. Én pedig azon gondolkoztam vajon hány nap durca jönne emiatt, majd elhessegettem a gondolatot. Kit érdekel? Hát engem már nem kéne. Mindenesetre vicces.
Szóval annak tudatában, hogy így gyorsabban visszajön az a lóvé, amit elengedtem a családi nyaralásra, bevetettem magam az élményfürdőbe. Tudtam hol a jakuzzi, ott az én helyem is. Nyitásra, az első buborékokra ott voltam. Közben kicsit dolgoztam, lefotóztam a tappancsom a buborékokban, életemben nem fészbukoztam még ennyit, csevegtem barátnőkkel, szóval az élet meseszép. Hát milyen is lenne a jakuzziból?
A telefonom folyamatosan jelzi, ha ennem kell, de most a tízórait szkippeltem. De szép magyar szóra sikerült. Mondhatnám, hogy ignoráltam. Ez sem sokkal jobb, talán egy fokkal. Szóval nem vettem tudomást a csipogásról, csak kikapcsoltam és hagytam magam kényeztetni a buborékokkal. Ebéd előtt még lementem megnézni a szaunát. Az alagsorban, eldugva egy csendes hely. Itt rejtőzik a szauna. Olyan békés, hogy tudtam délután még visszajövök - pihenni.
Az ebédet már nem lehet csak úgy lenyomni, kerestem valami egyszerűt és kértem mellé egy kólát. Manapság különféle dalokból vannak kiragadott mondatok a palackon.
Oké. Nem én választottam. A világ azt szeretné, ha ez a nap az enyém lenne. Tényleg az enyém. Nagyon nevettem és lepihentem a hűvös szobámba kicsit dolgozni. Ha már az enyém a nap, akkor tehetek valami jót is. Megkerestem a lehetőséget és megtettem. Mi lesz a hatása? Majd meglátjuk. Reméljük egy kis meglepetés és öröm.
Aztán vissza a fürdőbe, jakuzzi és szauna. Most írhatnám, hogy ilyen ingerszegény szexuális élet mellett - ez maga az orgazmus. Pedig tényleg. Amolyan L'Oreal érzés. Megérdemeltem.
